2012. április 16., hétfő

Kati katica kalandjai


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy virágos mező, melynek közepén nyílt egy szép szál piros tulipán.

Épp felkelőben volt a napocska, mire a tuli lassan tárogatni kezdte szirmait, és halk, gyöngéd hangon szólongatta kis lakóját:
- Kati, Katinkám, jó reggelt kis Katicám, hajnal hasadt, ideje felébredned!Friss harmatcseppet hullajtott a bogárka arcába, mire egyből kifutott annak szeméből az álom.
- Jó reggelt Tuli barátom! Igazad van, készülődnöm kell, hisz ma van a nagy nap! Hamar el kell készülnöm a nektártortával!Katicának ugyanis szülinapja volt, s várta a barátait, hogy együtt ünnepelhessenek.
Nemsokára meg is érkezett az első vendég, Hangyóca. Ropogós morzsadarabkát hozott ajándékba. Őt követte Pókica, aki puha takarót szőtt az ünnepeltnek, majd megjött Pilka, a pillangó is, ő virágpor púderrel lepte meg Katicát. Végül Prücsök-tücsök és Migu-csigu zárták a sort: zenés előadásukkal fokozták a jó hangulatot. Prücsök hegedűlt, Migu pedig verte a tam-tamot dió-dobján.

- Boldog szülinapot Katinka! - kiáltották kórusban. Estig táncoltak, cseverésztek, majd heherészve heverésztek. A nektártorta mind elfogyott, s a nap is lassan lenyugodott, így a kis társaság elbúcsúzott.Tuli kelyhébe bújva Kati elégedetten felsóhajtott:
- Csodás szülinapom volt, igaz? Zárd hát össze szirmaid, térjünk együtt nyugovóra! - kérte kedvesen. Csakhogy Tuli ezúttal nem teljesítette a kérését, s nem hajtotta óvó szirmait a kis bogár fölé, csupán csöndesen annyit mondott:
- Örülök, hogy jól sikerült a napod, kicsi Katicám. Ne haragudj, de túl gyönge vagyok ahhoz, hogy szirmaim összehajtsam, talán beteg leszek.
- Jaj, Tuli, miért nem szóltál hamarabb, hogy nem vagy jól? - Katica azonnal felkelt s aggódva repdesett barátja körül. Hozott neki friss vizet a közeli patakból, locsolgatta, cirógatta egész éjszaka. Sajnos, hiába!

A tulipán élénk piros szirmai reggelre bágyadt rózsaszínné halványultak.
- Édes Tulpikám, mondd, hogyan segíthetnék rajtad? - kérdezte könnyes szemmel Katica.
- Messze innét, túl a dombon, s az erdőn van egy nagy víz, annak közepén áll egy sziget. Ott él a csodatévő szivárványrózsa. - suttogta cérnavékony hangon a virág. - Talán ő tudna segíteni rajtam.
- Megyek már, repülök is, tarts ki pajtás! - kiáltotta a kisbogár, és nyomban útnak indult.

Egy teljes napja nem aludt, de bánta is ő! Szállt, suhant sietve át a réten, fel a dombon, keresztül az erdőn! Amint a víz felett haladt, már alig-alig verdesett szárnyaival, mikor egyszerre megpillantotta a szigetet!

Utolsó erejével küzdötte el magát a partig, ahol végre megpihenhetett.Pár percig ziláltan fújtatott:
- fúh, püh, fúh, püh! Majd eszébe jutott szenvedő barátja, összeszedte magát, s bár repülni zsibbadt szárnyaival már nem tudott, hamar továbbvándorolt.

Ahogy ment, mendegélt nem győzte bámulni a sziget szépséges virágait. Hanem egyszerre megpillantotta mind közül a legszebbet: a szivárványrózsát! Szirmai százféle színben pompáztak, csakúgy káprázott a szeme a kis Katicának, ahogy ránézett!
- Végre, megleltelek, csodatévő szivárványrózsa! Kérlek, segíts az én szegény Tuli barátomon! -szakadt ki belőle.
- Tudom, tudom kedves Katicabogár! Tudom, mi a baj! Te nagyon szeretheted őt, hisz milyen messzire elvándoroltál, hogy megmentsd! Vidd haza neki ezt a kis fiolát, élet-elixír van benne! Hintsd meg vele szirmait, s nyoma sem marad a betegségének!
- Köszönöm, jóságos Szivárványrózsa, repülök is, hogy mihamarabb átadhassam a gyógyírt!

Katinka hálás szívvel vágott neki a visszaútnak, a gondolat, hogy segíthet barátján, megsokszorozta erejét.
- Tuli, Tulpikám! Megérkeztem! - kiáltotta már messziről. Ahogy odaért, rálocsolta barátjára az elixírt, és Tuli azonnal jobban lett.
- Köszönöm, pajtás! Megmentettél! Új életre keltem, oly erősnek érzem magam, mint tán még soha!

Miközben örvendeztek, rájuk esteledett. A piros tulipán hálásan körülölelte Kati bogarat szirmaival, aki annak biztonságos kelyhében a fáradtságtól egy pillanat alatt mély álomba merült, így már nem hallhatta barátja meleg szavait: köszönöm, amit értem tettél, soha nem felejtem el! Jóéjszakát Kisbogár, aranyosat álmodjál!

Bizony, gyerekek! Jó tudni, hogy számíthatsz a barátaidra, ha baj van! Ne feledd, mindig úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak! Jók legyetek, nagyra nőjetek! :-)

Nincsenek megjegyzések:

Figyelem! A fenti mesék szerzői jogvédelem alatt állnak!